Tommy szemszöge
Miután haza értünk a vásárlásról mindketten elmentünk egy kicsit pihenni a saját szobánkban. Próbáltam aludni kicsit lehunytam a szemem, de nem nagyon ment. Csak forgolódtam, míg meg nem halottam a telefonom csörgését. Hulio az vajon mit akar majd eszembe jutott megígértem neki, hogy felhívom mi volt a válogatáson teljesen kiment a fejemből, de nem csak ő az anyám is neki is megígértem, hogy felhívom a francba. Annyira belekavarodtam Adambe, meg hogy Los Angelesbe kellet jönnöm, hogy mindent elfelejtettem rosszabb vagyok, mint egy szenilis öreg pedig ahhoz a korhoz még igen csak messze vagyok, nevetem fel.
- Szia Hulio mondjad.
- Szia, nem felejtettél el valamit??
- De igen ne haragudj bejutottam a csapatba és minden kiment a fejemből.
- Azt észrevettem olyannyira, hogy nem is aludtál otthon.
- Nos, igen őőőő az úgy volt, hogy őőőőőő – és itt belém szorult a következő mondat, mert megláttam, hogy Adam az ajtóban van óóó én hülye minek kelet kihangosítanom a telefont.
- Na, mindegy nem is ezért hívtalak anyád a…
- Várj, egy kicsit mindjárt visszahívlak.
- Ne tedd le anyád….
- jó jó mindjárt….
- Korházba ker…
- Hogy mit mondtál??
- Na, végre hogy rám figyelsz anyád kórházba került
- de hát miért mi történt?? Mond már ne hallgass – emeltem fel egy kissé a hangomat, amire már Adam is összerezzent és elment az ajtóból aszem majd tartozom neki egy magyarázattal.
- Autó baleset. Most már jobban van, de még mindig az intenzíven van. Megfigyelésen tartják. Ide kéne utaznod New Yorkba.
- Az a baj hogy nem tudok, köt a szerződés Los Angelesbe vagyok, és nem mehetek csak úgy el New Yorkba akárhogy is szeretnék, de azért majd igyekszem.
- De hát az anyád!!!
- Igen tudom, de köt a szerződés és nem akarom megszegni és pénzem sincs kifizetni a szerződésszegést fogd fel. És te velem ne replikáz megértetted.
- Igen csak szóltam, hogy mi van, örülök a munkádnak. Szia!
- Szia! – Lecsapta nem hiszem, el a francba tényleg haza kellene mennem, de nem, tudok. Most mi a francot csináljak. Vajon mit gondol most Adam? Biztos azt hiszi, hogy Hulio a pasim pedig nem csak a haverom és néha át jön hozzám és ő viszi le a kutyámat, ha én nem vagyok otthon. Kezembe temetem az arcomat és úgy roskadtam le az ágyra most mit mondjak neki?
- Az igazat!!! – Csattant fel mellettem Adam valószínű ezt hangosan mondtam ki felnéztem rá és csak szomorúságot láttam a szemében és csalódóságot.
- Sajnálom, félre érted a dolgokat. – Próbáltam menteni a menthetőt hisz tényleg nincs semmi köztünk csak volt, de annak már ezer éve.
- Na, ne mond!!! Tényleg??? Hát nekem nagyon úgy tűnik, hogy ez a Hulio a pasid vagy netalántán tévedek???
- Igen nem a pasim csak a barátom. – Keserű nevetés ütötte meg a fülemet Adam nevet, de hát miért tényleg csak a barátom egy nagyon jó régi barát.
- Nem a pasid csak a barátod???
- Igen mi olyan vicces???
- te nem hallod saját magad talán?? Nem a pasim csak a barátom! – Csattant fel.
- Igen csak a barátom egy nagyon régi barátom-gyerekkorom óta ismerem! – Erre már én is felemeltem a hangom és megint találkozót a tekintetünk most talán még szomorúbb volt a szeme, mint az előbb. – Nagyon sajnálom, ne haragudj, kérlek, ülj le mellém és hallgass végig.
- Nem!!! Nekem nincs hozzá kedvem!!! Pakold össze a cuccaid!!! Bár látom még nagyon ki se csomagolttál! Nagyszerű!!! Pakolj össze és hagyd el a házam!!! És menj el hozzá New Yorkba!!! Biztos nagyon fontos!!! Vissza már nem kell sietned!!! Ki vagy rúgva!!!
- De…
- Nincs semmi, de menj el most!!! Ki vagy rúgva meg érteted!!! Nem vagyok kíváncsi az átlátszó hazugságodra pakolj és tűnj el. Menny a barátocskádhoz!!! – Átlátszó hazugságaim, de én nem hazudtam és már csak a távozó hátát láttam. Ezt nem hagyhatom, nem lehet ez miatt vége. Nem nem nem!!!
Vége????
Adam szemszöge
Egy nevetés ütötte meg a fülemet utána egy mondat. „Szia Hulio mond!” Ki ez a Hulio. Csöndben hallgatóztam tovább és észre se vettem, hogy egyre közelebb megyek az ajtóhoz, míg a következő mondatott már csak akkor fogtam fel mikor egy döbbent tekintettel találkoztam az ajtóban állva „nem is aludtál otthon” mi köze van ennek a Hulionak vagy kinek, hogy hol alszik Tommy? „Nos, igen az úgy volt, hogy őőő” a következő, amit láttam a pillantása volt, ami csak szomorúságot tükrözőt.
- Figyelj, majd később visszahívlak. – Nálam aszem itt tudatosult minden ez a Hulio a pasija engem csak kihasznált, mert híres vagyok, és sok pénzem van én hülye balek mit képzeltem már megint. – Mit mondtál??? – Összerezzentem majd újra rá néztem azt hittem, hogy hangosan is kimondtam, de nem, nem nekem mondta, hanem annak a Hulionak vagy, hogy hívjáknak. Fogtam magam és elindultam a szobámba, de két lépésnél nem tovább nem tudtam menni. Innentől már csak foszlányokat halottam, mint hogy New Yorkba kell mennie, de nem, tud, a szerződés miatt hát ezt könnyen megoldhatjuk, annyi baj legyen. Visszasétáltam az ajtóba mire letette a telefont néztem, hogy mit csinál egy ideig csak állt aztán a kezébe temette a fejét és leroskadt az ágyra mondván, hogy mit csináljon, és hogy most mit mondjon nekem. Ezt már nem tudtam szó nélkül hagyni és megszólaltam.
- Az igazat!!! – Nem kicsit voltam ideges és ez a hangomon is meglátszott kicsit meg lepődött lehet azt hitte nem vagyok itt. Hát tévedet, itt vagyok és nyugodtan elmehet, én nem tartom, visszamenjen csak New Yorkba, de ide már nem kell vissza jönnie, mert kirúgom.
- Sajnálom félre érted a dolgokat.
- Na, ne mond!!! Tényleg??? Hát nekem nagyon úgy tűnik, hogy ez a Hulio a pasid vagy netalántán tévedek???
- Igen nem a pasim csak a barátom. – Na, ne most tényleg ennyire hülyének néz, nevetem fel nem a pasim csak a barátom. Nem vagyok én pali madár, hogy ezt bevegyem a pasi és a barátom az egy és ugyan azt jelenti vagy tévednék??
- Nem a pasid csak a barátod???
- Igen mi olyan vicces???
- Te nem hallod saját magad talán??” Nem a pasim csak a barátom!” – Csattantam fel.
- Igen csak a barátom egy nagyon régi barátom-gyerekkorom óta ismerem!!!
Na, velem ne ordítson, akinek itt joga van dühösnek és mérgesnek lenni az én vagyok, mit képzel kezedet nagyon eldurani az agyam.
- Nagyon sajnálom, ne haragudj, kérlek, ülj le mellém és hallgass végig.
- Nem!!! Nekem nincs hozzá kedvem!!! Pakold össze a cuccaid!!! Bár látom még nagyon ki se csomagolttál! Nagyszerű!!! Pakolj össze és hagyd el a házam!!! És menj el hozzá New Yorkba!!! Biztos nagyon fontos!!! Vissza már nem kell sietned!!! Ki vagy rúgva!!!
- De…
- Nincs semmi, de menj el most!!! Ki vagy rúgva meg érteted!!! Nem vagyok kíváncsi az átlátszó hazugságodra pakolj és tűnj el. Menny a barátocskádhoz!!! – Engem nem fog tovább etetni nem érdekel, mennyen csak el kit érdekel. Fogtam magam és visszasétáltam a szobámba becsaptam magam mögött az ajtót és leroskadtam az ágyra. Nem tudom, meddig ülhetem ott, de már sötétedet már biztos elment. Nem érdekes majd találok valaki mást helyette, de akkor miért vagyok ilyen letört. ÁÁÁ mindegy csak egy zuhanyra van szükségem meg egy alvásra. Szépen lezuhanyoztam kicsit meg is nyugtatta az idegeimet. Épp hogy csak beléptem a szobámba mikor valaki neki szorított a falnak. Kellet két perc mire rádöbbentem, hogy ez nem valaki volt hanem Tommy. – Mit akarsz azt hittem már elmentél!!!
- Nem amíg nem hallgatsz meg.
- Nem vagyok rád kíváncsi becsaptál!
- Nem csaptalak be.
- de igen nem akarlak meg hallgatni.
- már pedig megfogsz. – és ezzel a mondattal egyűt az ágyra lökött és rá ült a derekamra, hogy még mozdulni se tudjak. Szabályos esetben ezt a húzását igen csak szexinek tartanám. ááá miket gondolok én itt hisz át vert és hazudott.
- Nem, nem érdekelsz! – próbáltam szabadulni, lelökni magamról, de nem ment. Erre már a kezemet is lefogta. Nem lehetek ennyire szerencsétlen.
- Nos, nyugton maradsz végre és meghallgatsz? – szólalt meg 10 perc múlva mire abba hagytam a szabadulási kísérleteimet rádöbbenve, hogy tényleg nem tudom magamról lelökni. Én csak tüntetőleg csöndben hallgattam. Hulio csak a barátom nincs köztünk semmi ő szokott vigyázni a kutyámra, ha én nem vagyok otthon, vagy ha elutazom.
- A kutyádra, na persze. – gúnyolódtam egy sort bár ez így lenyugodva már valamennyire hihető volt.
- Igen folytathatom??
- Csak tessék.
- Meg ígértem neki hogy szólok mi volt a meg hallgatáson, de elfelejtetem ugyan úgy, mint anyámnak is. És mivel telefonon se jelentkeztem így ma reggel elment a lakásomra, hogy megnézze, mi van velem, de nem talált otthon. ma megpróbált többször is elérni, de itt hagytam a telefonom és nem vettem észre, hogy hívót csak délután, amit te is hallottál. Bár azt nem tudom, hogy mennyit. Azért hívót, annyit, mert anyámnak volt egy autó balesete és most korházba van, Ő hozzá kellene elmennem New Yorkba.
- És mi köze van hozzá, hogy hol voltál az éjjel??
- Azért volt olyan flegma és számon kérő, mert neki kellet összetakarítania a kutya után, ami nem egy kellemes munka. És kicsit berágott.
- Értem és hogy van anyukád? – Itt hullott le a maga biztos állarc róla aggódik, ami természetes mondjuk én is aggódnék.
- Az intenzíven van, de már jobban van, csak megfigyelésen tartják bent.
- Értem. – Nem nagyon tudtam mást mondani. Mekorra egy hülye segfej voltam már megint túlforró fejű voltam aszem erről le kéne szoknom. – Ne haragudj egy kicsit túlforró fejű voltam. – egy darabig hallgatunk mind ketten aztán egyszer csak lazult a szorítása és felemelkedet. Hírtelen döntöttem nem akarom, hogy elmenjen, vagy ha el is megy, akkor se nélkülem. Határozottan löktem rajta egy kicsit és magam alá fordítottam most én nehezedtem rá és fogtam le bár ő nem akart szabadulni csak szomorúan nézet rám. A francba tényleg nagy hülye voltam. – Na, jó csak aztán ne bánjam meg holnap lett volna egy fellépésűnk, de elhalasztjuk, egy darabig most pedig menny fürödj le és öltőz, át kapsz, 30 percet utána ide visszajössz és beszédem van veled. - Leszálltam róla és elengedtem felöltöztem és közben a telefonomat kerestem. Meg van, nos, akkor lásuk mire megyek a hírnevemmel és a temérdek pénzemmel és a repülőteret hívtam.
- Jó estét Adam Lambert vagyok.
- Na persze én meg az elnök. Ha maga lenne az, akkor az azonosítóját kérem.
- Hogy mi??? Ja, az azonosítom hát persze és nagyon örülök, hogy az elnökkel beszélhetek személyesen. Nos, mit szólna egy koncertnek a fehérházban??? – Már majd nem nevettem, de azért sietnem kellet Tommy mindjárt kész van. – Nos, az azonosítóm 1995-0105.
- Egy pillanat és… Ó elnézést, a kelemet lenségért, de az elmúlt héten többen próbálkoztak az ön nevével jegyet venni.
- Semmi baj bár sajnálom, hogy még se koncertezhetek a fehér házban.
- Nos hova szeretne repülni New Yorkba amilyen gyorsan csak, lehet.
- Értem 21:50 kor indul, egy gép még van, rajta hely bár nem az első osztályon sajnálom.
- Semmi baj két jegyet kérek rá egymás mellé.
- Rendben lefoglaltam. Indulás előtt fél órával tudja át venni a jegyet.
- Nagyszerű köszönöm. Viszlát. – Már tetem is le a telefont indulásig még van egy óránk és mindent elintéztem 10 perc alatt nagyszerű vagyok. És most nézzük hol tart Tommy és próbáljuk valahogy bocsánatot kérni elvégre is kirúgtam most meg hát jegyet vettem magunknak, hogy New Yorkba menjünk. Hát nem vagyok százas az már fix. Hát még fürdik hallom, hogy folyik a víz vagy nem, hmm, nem most zárta el nagyszerű úgy is tartozom, neki egy falhoz nyomással még mindig sajog a vállam. Na, nézzük csak itt nem fog észrevenni. Már jön is. Hirtelen fogtam meg a vállánál és nyomtam a falhoz, úgy ahogy ő. Kicsit erősebben kelet szorítanom, mert velem ellentétben ő tudta hogyan lehet szabadulni, de azért nem hagyhatom magam. – Na, ne ilyen hevesen. – nyomtam neki még jobban a falnak. És igyekeztem nem lefele nézni rajta az egy szemtörölköző kicsit nagyon feszegette a határaimat, de a végig csorgó vízcseppek még jobban. Na, figyelj, oda Adam majd utána hancúrozhatsz. – Most pedig elmondom, mire számíts. Természetesen nem vagy kirúgva és sajnálom, hogy így viselkedtem. Nos, remélem, tényleg igazad van két dolgot fogunk ma meg csinálni, ami biztos a többi meg majd kiderül. Először is elmegyünk a repülőtérre és elrepülünk, New Yorkba másodszor meglátogatjuk az anyukádat. Bár ha jobban utána számolok ez már most több mint kettő, na, mindegy. Aztán elmegyünk a kutyádért, és ha nem baj, akkor még a lakásodon maradunk pár napig, amíg anyukád jobban nem lesz. – Bele kellet néznem a szemébe, mert máskülönben tutti hogy azonnal rá ugrottam volna észveszejtőek ezek a vízcseppek. De most a tekintete se segített egy részt csodálkozást láttam benne más részt, valami mást, amit nem nagyon tudtam hova tenni talán vágy vagy hála, de volt ott még valami szeretett. Nem tudom, de ez most nem számít, remélem meg bocsájt és elfelejtjük ezt a kis incidenst.
- Ezt most komolyan mondod.
- Igen komolyan a lehető leg komolyabban.
- Nagyon szépen köszönöm és majd visszaadom a pé…
- Na, itt fejezd, be semmit nem kell vissza adnod. Nem tartozol nekem semmivel, bár ha bele gondolok egy valamivel mégis a bocsánatom elfogadásával.
- Természetesen elfogadom, de igazad volt tényleg félre érthető voltam.
- Mindegy felejtsük el. Most pedig.. – Hajoltam hozzá közelebb nem bírtam magammal tovább az utolsó vízcsepp útját a nyelvemmel állítottam meg és csókoltam le. Nyelvemet kidugva vezetem végig mellkasán majd a nyakán és végül haraptam bele a fülcimpájába. - …Szépen öltözz, fel mindjárt indul a gépünk. – 9 óra előtt 5 perccel értünk oda a reptérre. Át vettem a jegyeket és elindultunk becsekkolni. Hát tényleg nem a turista osztály, de nem baj most ez is jó lesz. És azt hiszem, tervbe veszek egy magán gép beszerzését. De azt hiszem Tommy nagyon ideges csak azt nem tudom, miért az anyukája elméletileg jobban van, bár ha én lennék, ilyen helyzetben ennyitől én se nagyon nyugodnék meg. De az is lehet, hogy a repüléstől ilyen ideges. – Nyugodj meg semmi baj nem lesz, biztos tényleg jól van már anyukád. Nyugi nem lesz semmi baj.
- Köszi de nem azért vagyok olyan ideges bár persze az is számít, de amíg a repülő fel nem szál addig mindig ilyen ideges szoktam lenni.
- Értem, nos, 5 perc és felszállunk utána, ha gondolod, van egy tutti nyugtató módszerem. Csillantak fel a szemeim és akaratlanul nyaltam végig a számon, ami úgy látom neki sem kerülte el a szemét.
- Ezt most komolyan gondolod??? Le fogunk bukni.
- Ne aggódj nem fogunk csak majd halknak kell lenünk. – úgy látszik elszámoltam magam már szálunk is fel. Bele néztem Tommy szemébe és a legtöbb magabiztosságot próbáltam felé sugározni bár én is ideges voltam még soha nem csináltam ilyet, de valamikor el kell kezdeni nem igaz. Meg szorítottam a kezét és közel hajoltam hozzá. – Én most elmegyek a mosdóba két perc múlva köves engem majd kettőt kopogj a fülke ajtaján. – szépen lassan álltam fel és sétáltam a fülkéhez pont jött arra az egyik személyzetis, aki felismert ezt nem hiszem el. Ez is csak velem történhet meg.
- Maga ügye??
- Igen, igen én vagyok, de halkan, ha lehet ne.
- Igen persze ne haragudjon. Kérhetek egy…
- Igen persze tessék.
- Köszönöm.
- Szívesen, viszlát. – Úúú ez meleg volt. Miket beszélek én meleg volt dehogy volt meleg. A meleg az én vagyok. De hol van már Tommy. Á itt van, csak emlegetni kell. Nagyszerű. Gyors kinyitottam az ajtót és berántottam rajta. Az egyetlen szabad falrésznek döntöttem neki és vettetem magam egyből a szájára. Imádom a csókjait nem is tudom mihez hasonlítani őket, de mámorítóak. Közben a nadrágját kezdtem el kibontogatni, sietnünk kell, ha nem akarunk tényleg lebukni. Gyorsan lerántottam róla a nadrágot és kezemmel kezdtem el simogatni már most kőkemény gerjedelmét miközben csókjaimmal a nyakát halmoztam el néha-néha bele harapva, hogy még tovább fokozzam az élvezettét. – Nem most én foglak kényeztetni! – fogtam le a kezét miközben a nadrágomat próbálta meg kikapcsolni. – Te pedig csendben tűrni fogod. – Úúú ezzel a mondattal még saját magamat is tovább hergeltem. Nem bírtam tovább magammal és a számba vettem hatalmas farkát szépen lassan nyaltam végig a tövétől a tetejéig. A mákját párszor meg szívtam és újra a torkomig engedtem. Ezt többször is megismételtem, míg meg nem halottam Tommy egyik nyögését fel álltam és a füléhez hajolva belesúgtam. – Nem azt mondtam, hogy csendben?
- De igen csak áá. – ezt nem hiszem el szorítottam a másik kezemet a szájára és úgy hajoltam újra a füléhez.
- Maradj, csendben vagy különben tényleg lebukunk. – Szavaimat egy harapással nyomatékosítottam, amiért én is kaptam egy harapást az egyik újamba. Visszatérdeltem hozzá és újra a számba vettem a farkát és kezdtem el ritmikusan szopni. Egy idő után éreztem, hogy nem kell már neki sok egyre többször harapott bele az újamba, amit időközben a szájába vet. Még jobban gyorsítottam a tempón és utolsó kínzáskép teljesen elnyeltem a farkát mikor megadta magát az élvezetnek és elment. Levezetés képen letisztogattam a farkát és visszahajoltam a füléhez. – remélem már megnyugodtál?? – nem volt ideje válaszolni, mert egy kopogás zavart meg minket.
