1. fejezet-Találkozás

Na vágjunk is bele a lecsóba :D Erős kezdés, de a folytatás sem lesz gyengébb :D A fejezet alapján leszűrhető, mire is lehet számítani ennél a történetnél :P Az érdem Isabelláé :D Ő alkotta ezt a kis perverziót :P

Adam Lambert vagyok, most kezdem el a zenei karrieremet. Gitárost keresek, épp ezért válogatást hirdettem. Van köztük egy-két nagy tehetség, de eddig még egyik se fogott meg igazán. Nem tudom, mit keresek, de kell valami, ami megfog benne. Legyen valami a személyiségében, amitől felfigyelnek rá a színpadon, amitől vonzóvá válik. Kezdem nagyon unni az egészet. Most lép be a nem tudom, hányadik ember. Teljesen átlagos kinézete van. Ááá ez már most rosszul kezdődik.

-        Brian, add ide a jelentkezők listáját. Hány ember van még hátra???

-        Ő az utolsó, nincs több jelentkező. Meg akarod hallgatni?? Látom rajtad, hogy nagyon unod már. – Látom, már ő is nagyon unja. Brian a menedzserem, nagyon jó fej, sok mindenben segít nekem.

-        Igen, azért adjuk meg mindenkinek a lehetőséget. Kezdd el! - Szóltam neki. Látom, kicsit zavarban van. Rám nézett, vett egy mély levegőt és elkezdett játszani valami lassú dallamot. Nem rossz, sőt egész jó. Kicsit elkezdett gyorsulni a dallam. Éreztem, hogy kezdi bele élni magát a zenébe. Nagyon jó, ezt várom minden gitárostól. Kíváncsi voltam Brian reakciójára. Láttam, hogy elkezdett dobolni a lábával. Hhmmmm. Eddig még egyik jelentkezőnél sem reagált így, ezek szerint neki is tetszik. Jó ez a zene, van ritmusa. Egy dalszöveg kezdett kirajzolódni a fejemben. Kár, hogy most meg kell állítanom, de muszáj.

-         Állj, állj meg, hagyd abba!!!! - A riadt tekintetét látva nevetnem kellett.

-         Semmi baj, jól játszottál. Kezdd majd az elejéről. Brian, te meg írd, amit énekelek. Mi is a neved?? Hogy hívnak??

-        Tommy.

-        Rendben. Láttam, az előbb zavarban voltál, az elején. Ne legyél. Éld bele magad abba, amit csinálsz, csak arra figyelj, semmi másra. Rendben???

-        Igen, persze.

-        Oké, kezdjük!

Hey, slow it down
What do you want from me
What do you want from me
Yeah, I’m afraid
What do you want from me
What do you want from me

There might have been a time
I would give myself away
(Ooh) Once upon a time
I didn’t give a damn
But now here we are
So what do you want from me
What do you want from me

Just don’t give up
I’m workin’ it out
Please don’t give in
I won’t let you down
It messed me up, need a second to breathe
Just keep coming around
Hey, what do you want from me
What do you want from me

Ez az, ezt kerestem. Magával ragad engem is.

- Yeeaahhh dmddddm. - Már nem is figyel rám, csak játszik. Eddig meg sem néztem, hogy néz ki. Szőke a haja és hasonlóan van megnyírva, mint az enyém, csak neki hosszabb.

Brian rám nézett. Intettem neki, hogy menjünk ki. Óvatosan nyitottam, majd zártam az ajtót, majd Brian felé fordultam.

-        Mondd Adam. - Szólalt meg hirtelen. De türelmetlen. Mondjuk hosszú volt ez a nap, nagyon hosszú.

-        Nos, ő lesz az, benne meg van az, amit kerestem. A többieket küldd el! Én közlöm vele, hogy ő lesz az új gitárosom. Na meg az elkövetkező 1 hónapot velem kell töltenie, hogy fel tudjon készülni rendesen és utána megyünk a turnéra.

-        Rendben. Akkor mindjárt jövök és megbeszélhetjük vele az üzleti részt is a dolognak, hogy mennyi lesz a fizetése, meg hozom a szerződést is.

-        Rendben, de ne siess annyira. - Kacsintottam rá egy huncut mosoly kíséretében.

-        Adam, Adam te sose változol. - Nevetett rám. Kicsit hallgattam még, ahogy játszik, aztán szép lassan visszamentem. Még csak most fedezte fel, hogy kimentünk. Rámosolyogtam és mondtam, hogy üljön le velem szembe. Láthatóan nagyot nyelt. Hmm, még mindig izgul. Nem baj, majd változik ez is. Majd én teszek róla. Rámosolyogtam bíztatóan, majd belekezdtem mondandómba.

-        Nos, nagyon szépen játszol. A kezdeti nehézségek után sikerült beleélned magad a zenébe. El tudnád játszani még egyszer ezt a dalt, amit az előbb játszottál?? - Kérdeztem tőle. Bár ő nem tudhatta, hogy a telefonommal is felvettem a számot, amit gitározott meg én énekeltem. A biztonság kedvéért.

-        Igen, természetesen. Ez az egyik kedvenc számom volt, amit én írtam.

-        Nagyon jó, tetszik. Akkor ezek szerint nem csak gitározol, hanem dalokat is írsz.

-        Igen.

-        Értem. És mi az, amit bevállalnál, hogy tiéd legyen az állás???

-        Már mint ezt, hogy érted?? Én csak a zenéhez értek, és ha ez nem elég vagy nem tetszik, vagy valakinek nem elég jó, hogy megkapjam az állást, akkor el is mehetek. - Tolta hátrébb a székét és már ment is az ajtó felé.

-        Megvárnád a válaszom a kérdésedre vagy sietsz valahová? - Nehogy elmenjen már nekem. Nem ezért vártam egész nap a megfelelő emberre.

-        Igen, óóó hogyne, hallgatlak. - Úgy látszik, kissé félreértett. Elmosolyodtam. Milyen kis vörös lett az arca a hirtelen haragtól. Tetszik, hogy ilyen harcias és egyre jobban bejön nekem. Még talán helyes is. Már csak azt kéne megtudni, hogy meleg-e vagy hogy van-e most valakije.

-        Nos, én ezt úgy értettem, hogy kb. 1 hónapra össze lennél velem zárva, hogy fel tudj készülni. És utána indulnánk egy turnéra, aminek nem minden helyszíne ismert egyelőre. Nem tudom, hogy van-e családod vagy barátnőd, akit szeretnél magaddal hozni. Viszont ha lenyugodtál, szeretném, ha visszaülnél, mert van itt még egy-két dolog, amit szeretnék megbeszélni veled.

-        Őőő, értem és bocsánat. Nem, nincs senkim. - nevetett fel. - Barátnőm meg végképp nincs. Ő, hogy is mondjam, én is meleg vagyok.

-        Ááá, értem - csillantak fel szemeim. Akkor minden esélyem megvan, ez az. Ahogy így közelebbről megnézem, igen csak helyes. Hmm és szép barna szemei vannak.

-        Nos, ezeket a dolgokat igen, el tudnám vállalni. Nem esne nehezemre egy sztárral lakni, aki még helyes is. - Nevetett fel.

-        Örülök, hogy így látod. Őőőő te is nagyon helyes vagy. - Kacsintottam rá némiképp zavarban.

-        És, hogy állsz a stylistokkal és az ehhez hasonlókkal??

-        Nem tudom, még soha nem volt ilyenben részem, de biztos megbirkózóm velük. Viszont sminkelni én is sminkelem magam, csak reggel nem volt időm rá.

-        Oké, akkor nagyon úgy látszik, hogy – némi hatásszünet, óóó, de gonosz vagyok – te leszel az új gitárosom. Gratulálok! - Öleltem meg, majd adtam két arcra puszit neki, de az egyik kicsit félrecsúszott és a szája sarkára sikerült. De jó illata volt.

-        Akkor már csak Briant kell megvárni. Gondolom, elfogadod az állást??

-        Igen, persze, és nagyon örülök neki.

-        Remek, akkor mindjárt jön Brian a papírokkal, amiket ha aláírtál, akkor a sofőröm elszállít a lakásodba és utána megyünk a hotelszobámba, holnap meg indulunk Los Angelesbe. Na meg is jött. Itt vannak a papírok?

-        Igen, itt.

-        Remek! Tommy, akkor olvasd át és írd alá.

-        Rendben. - De jó, hogy a formalitások már gyorsan mennek. Aszem a vacsorát majd a kocsiban megrendelem, ne keljen már arra is órákat várni. Alá is írta-lepődtem meg. Ez gyors volt.

-        Remek. Akkor mehetünk, ugye?

-        Igen.

-        Nagyszerű. Milyen vacsorát kérsz majd Tommy???

-          Őöö, nem tudom, rád bízom magam. -  Mosolyodott el. Hát talán pont ez az, amit nem kéne- nyaltam meg a szám szélét.

-        Rendben.  Akkor két adag narancsos kacsát kérek vegyes körettel. Desszertnek meg egy kis fagylaltkelyhet. - Tommy csak nézett rám. Ő mondta, hogy rám bízza magát. Rámosolyogtam. És szépen csöndben utaztunk tovább a lakása felé. Nem tudom, de mikor odaértünk, valamilyen késztetésből egy szájra puszival köszöntem el tőle, és egy siess visszával. Kissé meglepődött, de viszonozta. Ami hát valljuk be, igen csak tetszett. A lábamon doboltam, míg vissza nem ért és türelmetlenül vártam. Aztán végre csak nyílt az ajtó és beszállt mellém. Nem sok csomagja volt csak egy bőröndje.

-         Nincs több dolog, amit magaddal szeretnél hozni vagy csak ennyi cuccod van??

-        Nem, nincs több cuccom. Nemrég költöztem ide, még nem volt időm sok mindent vásárolni.

-        Rendben, akkor holnap mihelyst meg érkeztünk Los Angelesbe, elmegyünk vásárolni.

-        De erre nincs szükség.

-        Dehogy nem. Nem lehetsz mindig abban az öt darab ruhában, amid van. Majd holnap beszélek a stylistommal. Ne aggódj, nem szeretnélek megváltoztatni, de ebben a szakmában a kinézetre adni kell. Én is szívesebben viselném mindig a kedvenc ruháimat, de ezt sajnos nem lehet. Pedig van egy-két ruha, amit nagyon szeretek és csak ritkán lehet rajtam. Megérkeztünk. Várj meg a hallban, elkérem a kulcsokat.

-        Rendben - gyorsan elkértem a kulcsokat. Szóltam lent a portán, hogy a vacsorát fél óra múlva hozhatják és majd a nappaliban tegyék le. Hamar felmentünk a szobánkba. Megmutattam Tommynak a szobáját. Szembe volt az enyémmel. Sajnos csak egy fürdőnk van, és majd azon kell osztozkodni, de remélem, nem okoz problémát majd neki.

-        Megérkeztünk, itt a szobád. Csomagolj ki nyugodtan. A fürdő ott van jobbra, kb. fél óra és a vacsorát is hozzák.

-        Rendben. Akkor majd szólj, légy szíves. Addig kipakolok.

-        Oké, én is a szobámban leszek addig - magára hagytam, hagy pakoljon. Én is előkészítettem a ruhám, amit némi zuhanyzás után felveszek majd, remélem, neki is tetszeni fog. Nem tudom miért, de szeretnék neki tetszeni. Nagyon helyes és jó pasinak tartom, olyan régóta vagyok magányos, jól jönne egy társ mellém és úgy látom, hogy benne nem csak társra lelnék, hanem egy barátra is.

Halkan kiléptem a szobámból és a fürdő felé osontam. De ott nem várt meglepetés fogadott. Tommy a zuhanyzó falának dőlve zuhanyozott. Istenem, de szexi, ahogy a vízcseppek végig folynak a testén. Legszívesebben a nyelvemmel követném az útjukat. Asszem kissé sokáig néztem, mert egyszer csak hirtelen nyílt a kabinajtaja és Tom csibész mosolyával és nézésével találtam szembe magam.

-        Csatlakozol? - nézett rám kérdőn, én pedig nem tudtam neki nemet mondani. Megindultam felé és én is mellette zuhanyoztam. Kissé szűk volt a hely, de azért tűrhető. Nem tudom, mi ütött belém, de hirtelen megcsókoltam. Finoman becézgettem alsó és felső ajkát. Kissé meglepődött, de viszonozta csókomat. Nyelve bebocsájtást kért tőlem és én ezt készéggel engedtem neki. Úgy csókolt meg, mint még soha senki. Nagyon élveztem. Libabőrős lettem tetőtől-talpig, a mellbimbóim bizseregtek tőle, szinte csak arra várva, hogy nyalogassa őket és kényeztessen.

Egymást simogatva és lefürdetve jöttünk ki a fürdőből, mindketten álló farokkal. Teljesen felizgatott, egyszerűen nem bírtam magammal. Magam után húzva mentünk a szobámba. És újra megcsókoltuk egymást, most én voltam az, aki utat tört nyelvemmel a szájába, amit készségesen engedett. Közben nagyokat sóhajtva.

Szépen lassan az ágy felé toltam és eldőltünk rajta. Egymást csókolgattuk és puszilgattuk, így kényeztetve a másikat. Mikor a mellbimbóimat kezdte el nyalogatni és szívogatni, nálam ott szakadt el a cérna. Magam alá fordítottam és szenvedélyesen csókoltam meg. Szépen lassan simogattam, egyre lejjebb, míg végül el nem értem régóta ágaskodó kőkemény farkát.

Belenyögött a csókba és még vadabbul csókolt. Kényszerítenem kellett magamat, hogy el tudjak tőle szakadni. Nyelvemmel is bejártam kezem útját, míg belőle folyamatos nyögések és sóhajok szakadtak fel. Kezembe vettem a farkát, majd kéjesen fölé hajoltam és a számba vettem. Egyszerűen csodás érzés volt! Finom íze, kellemes fogása, különleges szép formája teljesen lenyűgözött. Már maga a szopás is egy élmény volt számomra, főleg, hogy láttam rajta, mennyire élvezi. Egyre sűrűbben nyögött fel.

Mikor láttam rajta, hogy már nem bírja tovább, ráültem és gyengéden lovagolni kezdtem, majd, ahogy egyre jobban elöntött a hév, annál erőteljesebben keféltem. Mindaddig, amíg nem fordított a helyzetünkön, és mire észbe kaptam, már átvette az irányítást.

Gyengéden a hátamra fektetett, majd ő kezdett el kényeztetni. Végig csókolta a testemet, majd végül elnyelte a farkamat a szájában, teljesen tövig. Azt hittem, itt halok meg az élvezettől. Nem bírtam már elviselni, de belé szerettem volna élvezni. Nem azt akartam, hogy kielégítsen. Hirtelen felhúztam magamhoz az arcát és megcsókoltam, majd ráültem és arccal lefele fordítva feltérdeltettem. Keményen beléhatoltam és úgy kezdtem el magunkat hajtani a mámor felé.

Egyre sűrűbben ostoroztam őt a lökéseimmel. Szépen elkezdtem simogatni és megtalálván a farkát lökéseim ritmusával megegyezően kezdtem el kényeztetni őt is, hogy eljussunk a csúcsra, ami nem is váratott sokáig magára. Még löktem rajta hármat és hatalmas ordítással adtuk meg magunkat a mámornak. AAAAhhhh!!!

 Kihúzódtam belőle és mellé feküdtem. Úgy csókolóztunk, míg lélegzetünk kicsit megnyugodott. Majd lassan visszasétálva a fürdőbe, újra lefürödtünk és elmentünk vacsorázni. Nem szóltunk egymáshoz, de a mindkettőnkből áradó szenvedély, s a szemeinkben lévő csillogás többet mondott ezer szónál. Nem tudom, hogy mi lesz ebből, de azt igen, hogy lesz még folytatása.